Tisztelt {bank_email}
Panaszkezelési szabályzatuk értelmében Bankjuk biztosítja, hogy az Ügyfél a Bank magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen vagy telefonon), vagy írásban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Alulírott {név} , ügyfélszám: {ügyfél} a {szerződés_szám} szerződésszámú lakáskölcsönnel kapcsolatban, az alábbi panaszt kívánom elektronikus levélben benyújtani. Amennyiben a megadott információkat nem találják elégségesnek, kérem jelezzék felém a {user_mail} e-mail címre küldött elektronikus levélben.
Válaszlevelüket a pénzintézet adatbázisában szereplő levelezési címemre szíveskedjenek 30 napon belül megküldeni.
1. A bank csak forint kölcsönösszeget bocsátott rendelkezésre a szerződésben megjelölt CHF kölcsön helyett,a kölcsön tőketartozásaként mégis CHF összeget tart nyilván és követel.
A {szerződes_szam} számú szerződésünket kölcsönszerződésnek tekintem, melyet a Ptk. 523.§ és a Hpt. 2. számú mellékletének I.10. pontja szabályoz.
Ptk. 523.§ (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani,
Hpt. 2. számú melléklet I. 10. Pénzkölcsön nyújtása:
(a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása,
1.1 E törvényhelyekre hivatkozva kérem a pénzintézetet, hogy jelölje meg azt a folyószámlaszámot, amelyen a kölcsön összegét, rendelkezésemre bocsátotta.
1.2 Kérem, jelölje meg a folyószámla devizanemét.
1.3 Kérem, küldje meg számomra a folyószámla megnyitásáról szóló szerződésem másolatát.
1.4 Kérem, küldje meg számomra az e folyószámlához tartozó azon havi számlakivonatnak a másolatát, amelyet számomra a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása után megküldött, és amelyen a kölcsön összegének rendelkezésre bocsátása megtalálható, mert jelenleg nem rendelkezem a rendelkezésre bocsátást igazoló számlakivonattal.
2. A szerződés aláírása óta történt egyoldalú szerződésmódosítások és kamatemelések nem felelnek meg a hivatkozott Kuria anyagában, a munkacsoport által megfogalmazott feltételeknek.
Szerződésünk a Kúria szeptember 17.-én közzétett munkaanyagának 11. oldalán definiált szerződésnek tekintendő:
„olyan változó kamatozású kölcsönszerződések esetén, amikor a pénzintézet az ok-listában szereplő körülmények megváltozása folytán a kamat, díj, költség számításánál alkalmazott számítási módot nem közli a fogyasztóval, csupán a számítás végeredményét (valódi egyoldalú szerződésmódosítási jog). Ebben az esetben a bank a szerződés egyoldalú módosításának előre kikötött jogával él, egyoldalú hatalmasságot, alakító jogot gyakorol. Ilyenkor csak az olyan körülmények megváltozása vehető figyelembe, amelyeket a fogyasztóval szerződő pénzintézet az előzetes számításainál megfelelő gondossággal eljárva sem láthatott előre. Mivel a pénzintézet a szerződésben nem rögzíti a számítása részleteit, csak annak aktuális végeredményét közli, azt fejezi ki, hogy a kockázatok felmérése és kezelése a rendes üzleti kockázata körébe esik, és csak az ezt meghaladó mértékű változásokat háríthatja át a fogyasztóra. E számítási mód mellett az ok-listában szereplő körülményeknek a szerződéskötéskor fennálló helyzethez viszonyított változása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szerződésben meghatározott kamatmérték megváltoztatása indokolt (ún. kamat-kiigazító kikötések). Az arányosság ez esetben azt feltételezi, hogy a banknak a módosítás iránti érdeke meghaladta, de legalább azonos a fogyasztónak a módosítással ellentétes érdekével.”
2.1 A fent leírtakra hivatkozva kérem jelöljék meg, hogy az ok-listában szereplő okok közül, melyek voltak azok, amelyeknél a rendes üzleti kockázatot meghaladó változások bekövetkeztét a pénzintézet megfelelő gondossággal eljárva sem láthatta előre.
2.2 Kérem jelöljék meg, hogy e változások milyen mértékben, haladták meg a pénzintézet rendes üzleti kockázatát.
A Kuria szeptember 17.-én közzétett munkaanyagának 8. oldalán a következő megállapítást teszi:
Az egyoldalú szerződésmódosítást biztosító ÁSZF kikötés alaki szempontból, akkor nem tisztességtelen – és akkor felel meg a törvényi rendelkezésnek –, ha a szerződéskötés időpontjában előre tételesen meghatározza a módosításra okot adó körülményeket (ok-listát tartalmaz). A tételes meghatározás követelményének akkor felel meg a kikötés, ha az ok-lista teljes körűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülményeket, azaz olyan zárt rendszert alkot, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza.
2.3 A fent leírtakra hivatkozva kérem jelöljék meg, hogy a szerződés, a szerződéskötéskor hatályos Üzletszabályzat, az ASZF mely pontjai tartalmazzák az egyoldalú módosításra okot adó körülények(ok-lista) taxatív felsorlását.
2.4 Az ok-listában szereplő okok közül melyre/melyekre hivatkoztak a kamatemelésekről szóló értesítésben.
2.5 Kérem küldje meg számomra a kamatemelésekről szóló értesítéseket, melyekben közlik velem a kamatemelések ok-listában szereplő okát/okait.
3. A lent hivatkozott szerződési feltétellel megegyező joghatást kiváltó szerződési feltétel tissztességtelensége miatt nem vált a szerződésünk részévé.
A Kuria szeptember 17.-én közzétett munkaanyagának 20. oldalán hivatkozik Bodzási Balázs: „A bankkölcsön szerződések kamatainak módosítására vonatkozó szabályok a német és az osztrák jogban.” (HITELINTÉZETI SZEMLE 2010.KILENCEDIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM) című írására melyben a következőt olvashatjuk:
„Az már minden bizonnyal az általános szerződési feltételek tartalmi kontrollját
kimondó Ptk. 209-209/D. §-aiba ütközne, ha a pénzügyi intézmény az ügyfelekkel létrejött szerződésekben azt kötné ki, hogy a felek már előzetesen megállapodtak az új, később hatályba lépő ÁSZF-ek alkalmazásában, vagy azt tartalmazná a szerződés, hogy a mindenkori hatályos ÁSZF-eket alkalmazzák a felek közötti jogviszonyban. Az ÁSZF-ek módosítására ugyanis a magyar jog szerint is alkalmazni kell azokat a törvényi előírásokat, amelyek az ÁSZF-eknek a szerződéses jogviszony részévé válását határozzák meg.”
A Kúria 2011. május 10.-én meghozott Gfv.IX.30.040/2011/6.számú eseti döntésében a következő megállapítás teszi:
Tény, hogy a Hpt. 2002. január 1-től hatályos 210. §-ának /4/ bekezdése szerint az Üzletszabályzat módosításának közzétételét a módosítás hatálybalépését megelőző 15 nappal kell hirdetményben közzétenni és csak 2009. augusztus 1-től jelöli meg a Hpt. 210. §-ának /4/ bekezdése a hirdetmény közzétételének időpontját a módosítás hatálybalépését megelőző 60 napban.
A törvényben előírt 15 napos határidő azonban csak a hirdetmény közzétételének határidejét írja elő, de a Kúria megítélése szerint tisztességtelen e 15 napos határidőt a kifüggesztett hirdetménnyel kapcsolatos észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére az ügyfél számára biztosított határidőnek tekinteni.
E megállapítást a Kúria a következővel magyarázza:
“az adott esetben a hirdetmény az Üzletszabályzatnak a kamatot, a díjat, vagy az egyéb feltételeket érintő, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítását tartalmazta éspedig egy olyan időszakban, amikor az Üzletszabályzat lehetővé tette, hogy e módosításokról a felek csak hirdetményi úton kapjanak értesítést. Erre tekintettel azt kell megállapítani, hogy az észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére előírt 15 napos határidő ésszerűtlenül rövid és tisztességtelen a kifüggesztéstől számított 15 napos határidő elteltével a változásnak az ügyfél által elfogadottként való minősítése a nyilatkozattételre megszabott határidő ésszerűtlenül rövid volta miatt.
(18/1999.(II.5.) Korm. rendelet 2. § a) “
3.1 A fent leírtakra hivatkozva kérem, nyilatkozzon a pénzintézet, hogy a szerződésben, az Üzletszabályzatban, az ASZF-ben szereplő ilyen jellegű kikötések, melyekben az észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére megállapítható a 15 napos, esetleg ennél rövidebb határidő kikötése, a kikötések tisztességtelenségének okán nem váltak a szerződés részévé.
4. A bank nem biztosította kölcsönömnél a törvényben előírt lejárati összhang meglétét, erről semmilyen módon nem tájékoztatott, de rám kívánja terhelni saját felróható magatartásából adódó többletköltségeit.
A Hpt. 89. § (2) pontjának értelmében a pénzintézetnek biztosítania kell követeléseinek és kötelezettségeinek lejárati összhangját.
89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania.
4.1 A fent leírtakra hivatkozva kérem, nyilatkozzon a pénzintézet, hogy a számomra biztosított kölcsön vonatkozásában biztosította-e a törvényileg előírt lejárati összhang meglétét.
4.2 Amennyiben ezen törvényi kötelezettségének nem tett eleget a pénzintézet, kérem küldje meg számomra azokat a dokumentumokat, amelyekben erről megfelelően tájékoztatott.
4.3 Továbbá kérem, hogy küldje meg számomra azon dokumentumokat, amelyek igazolják, miszerint is elfogadtam azt a tényt, hogy a törvény előírásaival ellentétben kölcsönöm forrását a pénzintézet olyan rövidtávú derivatív ügyletekkel biztosítsa, melynek megújításakor esetlegesen felmerülő többletköltségei engem terhelnek.
Válaszlevelüket a pénzintézet adatbázisában szereplő levelezési címemre szÍveskedjenek 30 napon belül megküldeni.
Tisztelettel:
Panaszkezelési szabályzatuk értelmében Bankjuk biztosítja, hogy az Ügyfél a Bank magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen vagy telefonon), vagy írásban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Alulírott {név} , ügyfélszám: {ügyfél} a {szerződés_szám} szerződésszámú lakáskölcsönnel kapcsolatban, az alábbi panaszt kívánom elektronikus levélben benyújtani. Amennyiben a megadott információkat nem találják elégségesnek, kérem jelezzék felém a {user_mail} e-mail címre küldött elektronikus levélben.
Válaszlevelüket a pénzintézet adatbázisában szereplő levelezési címemre szíveskedjenek 30 napon belül megküldeni.
1. A bank csak forint kölcsönösszeget bocsátott rendelkezésre a szerződésben megjelölt CHF kölcsön helyett,a kölcsön tőketartozásaként mégis CHF összeget tart nyilván és követel.
A {szerződes_szam} számú szerződésünket kölcsönszerződésnek tekintem, melyet a Ptk. 523.§ és a Hpt. 2. számú mellékletének I.10. pontja szabályoz.
Ptk. 523.§ (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani,
Hpt. 2. számú melléklet I. 10. Pénzkölcsön nyújtása:
(a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása,
1.1 E törvényhelyekre hivatkozva kérem a pénzintézetet, hogy jelölje meg azt a folyószámlaszámot, amelyen a kölcsön összegét, rendelkezésemre bocsátotta.
1.2 Kérem, jelölje meg a folyószámla devizanemét.
1.3 Kérem, küldje meg számomra a folyószámla megnyitásáról szóló szerződésem másolatát.
1.4 Kérem, küldje meg számomra az e folyószámlához tartozó azon havi számlakivonatnak a másolatát, amelyet számomra a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása után megküldött, és amelyen a kölcsön összegének rendelkezésre bocsátása megtalálható, mert jelenleg nem rendelkezem a rendelkezésre bocsátást igazoló számlakivonattal.
2. A szerződés aláírása óta történt egyoldalú szerződésmódosítások és kamatemelések nem felelnek meg a hivatkozott Kuria anyagában, a munkacsoport által megfogalmazott feltételeknek.
Szerződésünk a Kúria szeptember 17.-én közzétett munkaanyagának 11. oldalán definiált szerződésnek tekintendő:
„olyan változó kamatozású kölcsönszerződések esetén, amikor a pénzintézet az ok-listában szereplő körülmények megváltozása folytán a kamat, díj, költség számításánál alkalmazott számítási módot nem közli a fogyasztóval, csupán a számítás végeredményét (valódi egyoldalú szerződésmódosítási jog). Ebben az esetben a bank a szerződés egyoldalú módosításának előre kikötött jogával él, egyoldalú hatalmasságot, alakító jogot gyakorol. Ilyenkor csak az olyan körülmények megváltozása vehető figyelembe, amelyeket a fogyasztóval szerződő pénzintézet az előzetes számításainál megfelelő gondossággal eljárva sem láthatott előre. Mivel a pénzintézet a szerződésben nem rögzíti a számítása részleteit, csak annak aktuális végeredményét közli, azt fejezi ki, hogy a kockázatok felmérése és kezelése a rendes üzleti kockázata körébe esik, és csak az ezt meghaladó mértékű változásokat háríthatja át a fogyasztóra. E számítási mód mellett az ok-listában szereplő körülményeknek a szerződéskötéskor fennálló helyzethez viszonyított változása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szerződésben meghatározott kamatmérték megváltoztatása indokolt (ún. kamat-kiigazító kikötések). Az arányosság ez esetben azt feltételezi, hogy a banknak a módosítás iránti érdeke meghaladta, de legalább azonos a fogyasztónak a módosítással ellentétes érdekével.”
2.1 A fent leírtakra hivatkozva kérem jelöljék meg, hogy az ok-listában szereplő okok közül, melyek voltak azok, amelyeknél a rendes üzleti kockázatot meghaladó változások bekövetkeztét a pénzintézet megfelelő gondossággal eljárva sem láthatta előre.
2.2 Kérem jelöljék meg, hogy e változások milyen mértékben, haladták meg a pénzintézet rendes üzleti kockázatát.
A Kuria szeptember 17.-én közzétett munkaanyagának 8. oldalán a következő megállapítást teszi:
Az egyoldalú szerződésmódosítást biztosító ÁSZF kikötés alaki szempontból, akkor nem tisztességtelen – és akkor felel meg a törvényi rendelkezésnek –, ha a szerződéskötés időpontjában előre tételesen meghatározza a módosításra okot adó körülményeket (ok-listát tartalmaz). A tételes meghatározás követelményének akkor felel meg a kikötés, ha az ok-lista teljes körűen és nem példálózva jelöli meg az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülményeket, azaz olyan zárt rendszert alkot, amely a figyelembe vehető tények és körülmények taxatív felsorolását tartalmazza.
2.3 A fent leírtakra hivatkozva kérem jelöljék meg, hogy a szerződés, a szerződéskötéskor hatályos Üzletszabályzat, az ASZF mely pontjai tartalmazzák az egyoldalú módosításra okot adó körülények(ok-lista) taxatív felsorlását.
2.4 Az ok-listában szereplő okok közül melyre/melyekre hivatkoztak a kamatemelésekről szóló értesítésben.
2.5 Kérem küldje meg számomra a kamatemelésekről szóló értesítéseket, melyekben közlik velem a kamatemelések ok-listában szereplő okát/okait.
3. A lent hivatkozott szerződési feltétellel megegyező joghatást kiváltó szerződési feltétel tissztességtelensége miatt nem vált a szerződésünk részévé.
A Kuria szeptember 17.-én közzétett munkaanyagának 20. oldalán hivatkozik Bodzási Balázs: „A bankkölcsön szerződések kamatainak módosítására vonatkozó szabályok a német és az osztrák jogban.” (HITELINTÉZETI SZEMLE 2010.KILENCEDIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM) című írására melyben a következőt olvashatjuk:
„Az már minden bizonnyal az általános szerződési feltételek tartalmi kontrollját
kimondó Ptk. 209-209/D. §-aiba ütközne, ha a pénzügyi intézmény az ügyfelekkel létrejött szerződésekben azt kötné ki, hogy a felek már előzetesen megállapodtak az új, később hatályba lépő ÁSZF-ek alkalmazásában, vagy azt tartalmazná a szerződés, hogy a mindenkori hatályos ÁSZF-eket alkalmazzák a felek közötti jogviszonyban. Az ÁSZF-ek módosítására ugyanis a magyar jog szerint is alkalmazni kell azokat a törvényi előírásokat, amelyek az ÁSZF-eknek a szerződéses jogviszony részévé válását határozzák meg.”
A Kúria 2011. május 10.-én meghozott Gfv.IX.30.040/2011/6.számú eseti döntésében a következő megállapítás teszi:
Tény, hogy a Hpt. 2002. január 1-től hatályos 210. §-ának /4/ bekezdése szerint az Üzletszabályzat módosításának közzétételét a módosítás hatálybalépését megelőző 15 nappal kell hirdetményben közzétenni és csak 2009. augusztus 1-től jelöli meg a Hpt. 210. §-ának /4/ bekezdése a hirdetmény közzétételének időpontját a módosítás hatálybalépését megelőző 60 napban.
A törvényben előírt 15 napos határidő azonban csak a hirdetmény közzétételének határidejét írja elő, de a Kúria megítélése szerint tisztességtelen e 15 napos határidőt a kifüggesztett hirdetménnyel kapcsolatos észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére az ügyfél számára biztosított határidőnek tekinteni.
E megállapítást a Kúria a következővel magyarázza:
“az adott esetben a hirdetmény az Üzletszabályzatnak a kamatot, a díjat, vagy az egyéb feltételeket érintő, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítását tartalmazta éspedig egy olyan időszakban, amikor az Üzletszabályzat lehetővé tette, hogy e módosításokról a felek csak hirdetményi úton kapjanak értesítést. Erre tekintettel azt kell megállapítani, hogy az észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére előírt 15 napos határidő ésszerűtlenül rövid és tisztességtelen a kifüggesztéstől számított 15 napos határidő elteltével a változásnak az ügyfél által elfogadottként való minősítése a nyilatkozattételre megszabott határidő ésszerűtlenül rövid volta miatt.
(18/1999.(II.5.) Korm. rendelet 2. § a) “
3.1 A fent leírtakra hivatkozva kérem, nyilatkozzon a pénzintézet, hogy a szerződésben, az Üzletszabályzatban, az ASZF-ben szereplő ilyen jellegű kikötések, melyekben az észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére megállapítható a 15 napos, esetleg ennél rövidebb határidő kikötése, a kikötések tisztességtelenségének okán nem váltak a szerződés részévé.
4. A bank nem biztosította kölcsönömnél a törvényben előírt lejárati összhang meglétét, erről semmilyen módon nem tájékoztatott, de rám kívánja terhelni saját felróható magatartásából adódó többletköltségeit.
A Hpt. 89. § (2) pontjának értelmében a pénzintézetnek biztosítania kell követeléseinek és kötelezettségeinek lejárati összhangját.
89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania.
4.1 A fent leírtakra hivatkozva kérem, nyilatkozzon a pénzintézet, hogy a számomra biztosított kölcsön vonatkozásában biztosította-e a törvényileg előírt lejárati összhang meglétét.
4.2 Amennyiben ezen törvényi kötelezettségének nem tett eleget a pénzintézet, kérem küldje meg számomra azokat a dokumentumokat, amelyekben erről megfelelően tájékoztatott.
4.3 Továbbá kérem, hogy küldje meg számomra azon dokumentumokat, amelyek igazolják, miszerint is elfogadtam azt a tényt, hogy a törvény előírásaival ellentétben kölcsönöm forrását a pénzintézet olyan rövidtávú derivatív ügyletekkel biztosítsa, melynek megújításakor esetlegesen felmerülő többletköltségei engem terhelnek.
Válaszlevelüket a pénzintézet adatbázisában szereplő levelezési címemre szÍveskedjenek 30 napon belül megküldeni.
Tisztelettel:
